Békéscsaba ismertető, turisztikai információk Békéscsabáról, békéscsabai képek, galéria | Békéscsaba.ÚtiSúgó.hu


Békéscsaba

ismertető, Békéscsabai képek, galéria



Adventi wellness hétvégék

Adventi vásárok forralt borral, ingyenes tea és kávé aprósüteményekkel, délutáni mézeskalács sütés, fáklyás séta, forralt bor és fűszeres meglepetés, késő esti fürdőzés
7 568 Ft/fő/éj-től...

Disznótoros hétvégék szállással

Hagyományos falusi disznóvágás, korlátlan pálinka és forralt bor fogyasztással...
1 2 3
 

Békéscsaba

A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttől mintegy 200 km-re található. Békés megye megyeszékhelye, legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, autóval, vasúton, nemzetközi közforgalmi és sportrepülőtere révén akár közvetlenül repülőgéppel is megközelíthető.


Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően az ország legélhetőbb városai közé tartozik. Évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetően egyre több turista látogat ide.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része a Fehér-Körös folyótól induló, s a Kettős-Körösbe torkolló Élővíz csatorna. A partján terül el a Széchenyi liget, ahol az 1850-ben emelt „Zenepavilon” épületében új, szépen kialakított, ökoturisztikai látogató központ várja a természetbarátokat.

A park a város tüdeje, egyedi növényvilága, szépen kialakított pihenő részei különleges és romantikus séták színtere lehet. A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik.

Békéscsaba legszebb műemléképületei közé tartozik a XIX. században emelt Fiume Hotel, a Jókai Színház vagy a Városháza, amelynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte.

Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom és az 1745-ben épült műemlék jellegű Evangélikus Kistemplom. Mindenképpen érdemes ellátogatni a helyi szlovákság hagyományait bemutató Szlovák Tájházba is.

A városcentrum képét az előbbiekkel együtt meghatározó Római Katolikus Plébániatemplom, a magyar téglagótika egyik legjelentősebb építménye, építése 1910-ben fejeződött be.

FÜRDŐKULTÚRA


Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő Békéscsabán a városközpont közelében, jól megközelíthetően helyezkedik el az Árpád sor és az Élővíz-csatorna között. Az Élővíz-csatorna melletti fekvés különleges természeti határt alkot, remek lehetőség a természeti környezet kialakítására.

A város szívében 1922-ben létesült Árpád Fürdő az elmúlt évek korszerűsítéseinek köszönhetően 10 medencéjével, gyógy- és wellness szolgáltatásaival teljesen megújulva várja vendégeit.

GASZTRONÓMIA


A gasztronómiai különlegességek kedvelői, az ínyencek Békéscsabán biztosan megtalálják a számításukat. Az egyik legjellegzetesebb helyi étel a város nevét viselő méltán híres csabai kolbász.

Természetesen a jellegzetes szlovák ételek: a sztrapacska vagy a különleges káposztás levesek és a szilvapálinka sem hiányozhatnak a vendégváró asztalról.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Békéscsabán egész évben színvonalas gasztronómiai és kulturális rendezvények várják az idelátogatókat.

A minden évben októberben megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál az ország egyik legrangosabb gasztronómiai eseményévé nőtte ki magát.

A programsorozatot évről évre kiegészítő kulturális és szórakoztató rendezvények, valamint disznóvágások színesítik, de az igazi attrakció mégis a kolbászgyúrás, amelyre hazai hírességek egész sora látogat el minden alkalommal.

A város legnagyobb szabadtéri rendezvényei közé tartoznak még a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, illetve a Békéscsabai Lecsófesztivál.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK


A város kulturális értékeinek megtekintését követően egy kis természetjárással is fűszerezhetjük a programunkat.

A környék látnivalói, a táj szépsége gyalogos és kerékpáros túrával fedezhető fel igazán. A Körösök Magyarország legtisztább folyói, a partokon kiépített szabadstrandok, horgászhelyek várják a vizek szerelmeseit.

Békéscsaba környékén több lovasfarm is működik, amelyek nemcsak lovaglási lehetőséget biztosítanak, de igény esetén szállást és étkezést is kapnak a betérő vendégek.

VÁROSTÖRTÉNET


A régészek szerint Csaba legkésőbb a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék.

Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik.

Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először.

A török időkben a város eleinte fennmaradt, először a tizenötéves háború során szenvedett el hatalmas károkat, majd a 17. század folyamán, a törökkel folytatott felszabadító harcok során teljesen elnéptelenedett. A legújabbkori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.

A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig eltartott. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja. A sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően 1773-1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, meghaladta a 22 ezret.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa közt volt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival. 1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek.

A két világháború közötti Nagy gazdasági világválság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig még óriási árvíz is pusztított a városban.

Mindezek ellenére a Horthy-korszak alatt Békéscsaba könyvelhette el az egyik legjelentősebb fejlődést a megcsonkított ország városai közül.

A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, az igényeket döntően a paneles építéssel elégítették ki.

A hatvanas évektől kezdődően megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. A város mára túljutott a mélyponton. Érkeztek új beruházók is, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely a vidéki Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Jelenleg is nagy beruházások zajlanak.

Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált.

A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító Csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is.

Települések Békéscsaba közvetlen közelében

Települések Békéscsaba környékén



Békéscsabai programok



Látnivalók

Szállások Békéscsabán



és környékén


lapozás: |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu