Élővíz-csatorna - Békéscsaba

látnivalók Békéscsabán



Élővíz-csatorna - Békéscsaba

Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítási (többnyire belvíz) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között. Békéscsabán sok helybeli egyszerűen „Körösnek”, vagy „Körös-csatornaként” emlegeti, mivel jelentős részén az egykori Fehér-Körös holtágában halad. Békésen a gúnyneve az egykori gyári szennyezés miatt Büdös-Körös.

Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet 1777-ben ástak meg a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával.

A csatorna eredetileg a közelben fekvő Erdélyi-Szigethegység fáinak leúsztatására szolgál, mivel a környék igen fahiányos volt a török háborúk után. Ezért eredetileg tutajozó csatornának készült el. Később az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba vezetése elhatározta, hogy a kanálist alkalmassá teszi a belvíz elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést.

Az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. 1888-ban a nagy csabai árvíz folyamán a Körösök gátszakadása nyomán a víz szintje meghaladta a Békéscsaba legmagasabb pontját, a Nagytemplom hátsó küszöbét, és csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült megvédeni a várost a körgát segítségével. Régebben gazdasági tevékenység is kötődött az Élővíz-csatornához, számos vizimalom is üzemelt rajta.


Békéscsaba ismertető

  • Békéscsaba

    A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország dél-keleti határán, Budapesttől mintegy 200 km-re található. Békés megye megyeszékhelye, legfontosabb közúti és vasúti csomópontja, au...



Békéscsabai programok

Szállások Békéscsabán


További találatok: 1

és környékén


További találatok: 1 | 2 | 3